szerző:
Tetszett a cikk?

A kijárási korlátozások karácsonyi feloldása ellenére is csendes karácsonyra készülnek a magyar keresztény közösségek a koronavírus miatt. A lelkészek és papok komoly kihívással néznek szembe, hogy össze tudják tartani a rájuk bízott közösségeket, elmondásuk szerint eddig azonban sikerrel vették az akadályokat.

Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Friss cikkek a témában

December 21-én, az operatív törzs tájékoztatóján jelentették be, hogy szentestére feloldják a kijárási korlátozásokat, így az éjféli miséket is meg lehet tartani. A Magyar Katolikus Egyház a hvg.hu-nak küldött válaszából kiderül, hogy az egyházmegyék saját hatáskörben dönthetnek arról, megtartják-e az éjféli misét. Kelemen László budakalászi plébániai kormányzó szerint ők meg fogják tartani, Kecskeméten viszont jó eséllyel elmarad az éjszakai szertartás. „Nálunk érsek úr kifejezetten kérte, hogy még ha fel is oldják az éjszakai kijárási tilalmat, akkor se legyen éjféli mise – mondta Hatházi Róbert kecskeméti plébános, aki szerint

nem az éjféli misétől lesz karácsony a karácsony.

A református egyház lapunknak eljuttatott közleményében arra kéri a gyülekezeteket, hogy maszkban, távolságtartással, szellőztetett templomban tartsanak csak istentiszteleteket. Ez komoly lazítás ahhoz képest, hogy november közepén teljesen bezárták a templomaikat. „Csömörön a presbitériumunk úgy döntött, hogy nem kockáztatunk, nem nyitjuk ki a templomunk kapuját karácsonykor sem” – mondta Esztergály Előd csömöri lelkipásztor.

Krámer György, a Magyar Evangélikus Egyház Országos Irodájának vezetője is hasonló véleményen van: „ezt a püspöki tanács úgy fogalmazta meg, hogy résnyire van nyitva a templomajtó, csak nagyon szigorú óvintézkedésekkel nyitunk meg”. Krámer elmondása szerint az evangélikusok több helyen már karácsony előtt is előregisztrációhoz kötötték az istentiszteleteken való részvételt.

Átalakult hitélet

A magyar keresztény egyházak november elején vezették be a saját közösségükre vonatkozó általános rendelkezéseiket, kis késéssel reagálva a kormány által bevezetett járványügyi korlátozásokra. Bár átfedések az új szabályok között vannak, egyházanként a pontos rendelkezések eltérnek: a katolikusok és az evangélikusok templomai például nyitva maradhattak, ám a reformátusoknál teljes volt a zárás, az istentiszteleteiket is az internetre költöztették. Szintúgy eltérő egyházanként a döntési folyamat is, aminek a végén a rendelkezések megszülettek. Míg a katolikus egyháznál a püspöki konferencia döntött, a protestánsoknál az egyházak vezetése javaslatokat fogalmazott meg, amiket a kisebb közösségek döntéshozó testülete véleményezett.

MTI / Komka Péter

A szabályoknak két irányban volt hatásuk: korlátozták a hitéletet és a közösségi létet. A kisebb közösségek vezetőire ezzel komplex feladat hárult: úgy kell a gyülekezetüket összetartaniuk, hogy nem találkozhatnak velük.

A katolikus és evangélikus egyháznál nyitva maradhattak a templomok, ám a hívek már márciusban kevesebben jártak templomba. A katolikusoknál egészen november kilencedikéig volt kötelező a vasárnapi misén való részvétel. A püspöki konferencia ekkor kiadott rendelkezésében úgy fogalmazott, hogy aki veszélyt lát a misére járásban, annak nem kötelező mennie. Belenyúltak a misék érintéssel járó részébe is: nincs kézfogással békeköszöntés, sem perselyezés, a ministránsok is maszkot hordanak.

Akik mégis járnak templomra, azokra is vonatkoznak szabályok: maszkviselés, távolságtartás, kézfertőtlenítés. „Maszkot mára mindenki hord, tavasszal és nyáron pedig folyamatosan kértem őket arra, hogy aki betegnek érzi magát, ne jöjjön” – mondta Kelemen László. „A templomot igyekszünk úgy tisztán tartani, hogy a hívek be merjenek jönni. Ősszel több szabadtéri misét is tartottunk, hangoltuk arra a híveket, hogy lehet templomba jönni. Van kint kézfertőtlenítő, koronavírus-etikettet ismertető tábla, én pedig próbálom folyamatosan dicsérni a híveket, hogy milyen fegyelmezettek vagyunk. Nem volt a közösségünkben tömeges megbetegedés” – tette hozzá.

Az evangélikusoknál a templomjárókra ugyanezen szabályok vonatkoznak, azzal a különbséggel, hogy náluk a gyülekezetek önálló hatáskörben dönthettek, hogy személyesen, vagy online tartják meg istentiszteleteiket. Krámer György szerint a közösségek többsége annak ellenére döntött az internetes istentiszteletek mellett, hogy megvolt a lehetőségük a templomaik nyitva tartására is. „Azt tapasztaljuk, hogy az emberek inkább követik a netes közvetítéseket” – mondta Krámer.

A Magyarországi Református Egyház járt el a legradikálisabban: november 11-től minden közvetlen érintkezéssel járó alkalom szüneteltetését rendelték el. „A református dogmatika egyik alapelve az egyetemes papságról szól. Ez kimondja, hogy a keresztségben Isten magának szenteli meg az embert. Hétköznapi nyelvre lefordítva ez azt jelenti, hogy egy keresztyén család otthonában is tud istentiszteletet tartani” – fejtette ki Esztergály Előd.

Az internetes misékkel az egyházak szerint vannak problémák hitéleti szempontból. „Hitvallásunk alapját a szentségek képezik, amiket csak személyesen vehetnek magukhoz a hívek” – mondta Kelemen László. Így a katolikusoknál csak személyesen lehet áldozni és gyónni. A reformátusoknál és evangélikusoknál ugyanez vonatkozik az úrvacsora szentségére is. Az egyházak vezetése – a reformátusokat leszámítva – ezért hagyta meg a lehetőséget a személyes istentiszteletek, misék megtartására is.

„Különböző fórumokon értek bennünket támadások, kifogásolták, hogy szentmisére miért lehet menni – mondta Hatházi Róbert kecskeméti plébános – szerintem azonban a boltnál nem veszélyesebb közeg az a templomi alkalom, amin a szabályokat betartva veszünk részt.

Átalakult közösségek

A szigorú szabályok miatt a közösségi lét is korlátok közé szorult. A templomi közösségekhez kapcsolódnak hittanos csoportok, cserkészek. Templomi környezetben szokták felkészíteni az elsőáldozókat, bérmálkozókat, a protestánsoknál a konfirmálókat, de ezek idén vagy elmaradnak, vagy online tartják őket. „Csak az iskolákban van kötelező hitoktatás, a saját csoportjainknak mi Zoomon keresztül tartjuk az órákat” – mondta Kelemen László. A járvány első hulláma óta a hívek közösségként is összefogtak Budakalászon. Interneten gyújtanak az adventi időszakban gyertyát, rászorulóknak segítettek, a családok pedig egymást ajándékozzák meg. „Ez Covid-biztos, hiszen az ajtóba oda lehet tenni a kisebb ajándékokat" – mondta Kelemen.

MTI / Illyés Tibor

Esztergály Előd szerint a gyülekezetek a lelki megerősödés helyszínei, a távolságtartás miatt viszont ez a szerepük bizonytalanná vált. „Az adventi időszakban telefonon hívjuk fel gyülekezetünk rászoruló tagjait: magányosakat, betegeket, időseket, beszélgetünk velük, segítünk nekik, együtt imádkozunk” – mondta. Beszámolók szerint az egyházak ehhez hasonló programokba kezdtek az egész országban. Krámer György azt mondta, hogy van olyan falu, ahol a lelkész elmegy a hívekhez és a kerítésen keresztül beszélgetnek.

Elsősorban az idősebb generáció sínylette meg viszont azt, hogy az istentiszteletek és misék mellett a kapcsolattartás is szinte mindenhol az internetre került. Minden beszélgetőpartnerünk megerősítette, hogy nehéz volt az átállás, de mára sikerült. „Az idősekkel a telefonos kapcsolattartás az elsődleges, de a fiatalok sokat segítettek, többeknek beállították a gépeket” – mondta ezzel kapcsolatban Krámer.

A fiatalabbakkal eddig is használták az egyházak az internetet, azonban a járvány miatti teljes átállás sokakat megviselt közülük is. „Például nehézséget jelent, hogy van, amikor jó lenne megölelni a másikat, megfogni a kezét, vagy csak a szemébe nézni. Az online tér jelentősen megnehezíti, hogy igazi lelki élményekkel tudjam gazdagítani a konfirmációra készülőket” – mondta Esztergály Előd.